Írások

Leírás

2009.05.09 - Csikós Mihály - tervező

Az Esztergomi Mesepark vázlattervének kiinduló pontja a 2007–ben a Fény Bt. és Varga Szilvia által készített tanulmány, mely a projekt programját és megvalósíthatóságát elemzi. Az ebben leírt program képezte alapját a helyszínrajz és a helyszínrajzra emelt tömegvázlatok elkészítésének. A szöveges rész leírja a létesítendõ helyszíneket és vázolja a tematikus mûködést. Ebben négy fõ helyszínre tagolja a Meseparkot, valamint egy javasolt sorrendiséget is ábrázol, hogy a négy fõ helyszín milyen sorrendben legyen végigjárható. Ezeknek a funkciónális instrukciókat figyelembe véve készítettük el a helyszín vázát, valamint a látványelemeket úgy dolgoztuk ki, hogy amirõl az eredeti tanulmányban volt rajz, azt kiinduló vázlatként felhasználtuk a helyszínek, tárgyak megjelenítésében. Ezek a következõk:


Üveghegy, Dr. Bubó rendelője, Csőrmesteri szoba, Süsüvár, Égig érő paszuly, Útválasztó fa útburkolatai, Vízköpő halak tava, Állatsimogató, Labirintus, „Tematikus játszóterület”

Amelyekről rajzot nem találtunk, az eredeti szabadkezes helyszínrajzról becsült méretek alapján térben megfogalmaztuk. Ezek a következők:

Árpád kori település, Mozi-bábszínház, Könyvesbolt, Színházépület, Mesebolt és a skanzen szerű megjelenítése a népmeséknek, Királyi vár

Új funkcióként a tanulmánytól eltérően megjelent egy tábor, amelynek van egy központi épülete, kilátótorony, és ide hátra húztuk az üzemviteli épületet is. Az eredeti tanulmányban az üzemviteli épület a jegyváltó pénztárak épületében, illetve az Üveghegyben lett volna megfogalmazva, de a pénztár épületre emelt további szintek csúnyán bele takartak volna az Üveghegybe. Megjelent egy új funkció az Önkormányzat javaslatára, melyet népi hősök panteonjaként kereszteltünk el, melyben azokat a „történelmi” figurákat mutatjuk be, akiknek az életében olyan cselekedeteik voltak, melyek legendává és mesehőssé emelték őket. Például:

Mátyás király, Kinizsi Pál, Toldi Miklós, Búvár Kund, Kukorica Jancsi, Lehel, stb.

Az egész Mesepark látványvilága szándékosan egy fantáziavilágra utal, a formák az alkalmazott tömegek igyekeznek a valóságtól elrugaszkodott módon és méretekben megjelenni. A magyar mondavilágot bemutató honfoglalás kori falu kivétel ez alól, természetesen ezt csak teljes hitelességgel lehet megfogalmazni. Ennek érdekében kutatásokat végeztünk, és erről egy kis tanulmányt mellékelünk a tervhez, amely alátámasztja a település megfogalmazásának hitelességét. A fotók jelentős részét saját magunk készítettük eredeti lelőhelyen.