Írások

Leírás

2009.05.09 - Csikós Mihály - tervező

Az Esztergomi Mesepark vázlattervének kiinduló pontja a 2007–ben a Fény Bt. és Varga Szilvia által készített tanulmány, mely a projekt programját és megvalósíthatóságát elemzi. Az ebben leírt program képezte alapját a helyszínrajz és a helyszínrajzra emelt tömegvázlatok elkészítésének. A szöveges rész leírja a létesítendõ helyszíneket és vázolja a tematikus mûködést. Ebben négy fõ helyszínre tagolja a Meseparkot, valamint egy javasolt sorrendiséget is ábrázol, hogy a négy fõ helyszín milyen sorrendben legyen végigjárható. Ezeknek a funkciónális instrukciókat figyelembe véve készítettük el a helyszín vázát, valamint a látványelemeket úgy dolgoztuk ki, hogy amirõl az eredeti tanulmányban volt rajz, azt kiinduló vázlatként felhasználtuk a helyszínek, tárgyak megjelenítésében. Ezek a következõk:



cikk olvasása



Leporello kiadvány fülszövege (koncepció vázlat)

2009.05.29 - Csikós Ádám - designer

A meseparkban a gyerekek egy "valódi mesevilágban" találják magukat. Nem egy díszletet kapnak, hanem mérnökileg megalapozott műtárgyakat, egy 13 hektáros interakciós felületet, ahol az égig érő fa valóban égig ér (hisz száz méter magas), ahol a Süsü vár tróntermében valóban felülhetnek a trónra vagy pincéjében műhely foglalkozáson vehetnek részt. A mese nem egy hazugság, amit a gyereknek lehet értékesíteni, hanem egy csatorna, amin keresztül a való világot értelmezik.



cikk olvasása



Problémásan épül az Esztergomi Mesepark

2009.10.06 - Kővári Adrienn - Hírextra.hu (a Csikós Tervtől független anyag)

Elkészültek már a látványtervek is, mégsem bízhatunk abban, hogy időben, vagy egyáltalán valaha is felépülhet a Mesepark Esztergomban. A Hírextra felkereste Fellegi Mátét, aki elmondta, hogy még mindig a támogatókban bíznak.



cikk olvasása



Ilyen lesz a magyar "Disneyland"

2009.09.03 - Balla István - Figyelőnet - FN.hu (a Csikós Tervtől független anyag)

A tervek szerint egyfajta magyar „Disneyland” épülhet hamarosan Esztergomban. A Meseparkban azonban nem Miki egérrel, hanem a magyar mesehősökkel találkozhatunk majd. A látványos tervek már elkészültek, a finanszírozást, az alapkő letételének időpontját egyelőre homály fedi, de a nyitást ettől függetlenül 2011-re ígérik.



cikk olvasása



Épületek - összevont leírás

2009.05.19 - Csikós Mihály - tervező

Az ÉPÜLETEK menüpont alatt található leírások ömlesztett kép nélküli verziója



cikk olvasása



Kiinduló tanulmány

2009.05.27 - Fény Bt. (a Csikós Tervtől független anyag)

Egyszer volt, hol nem volt az üveghegyen is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, állt egykor a mesék birodalma. Itt uralkodott a Jóságos Öreg király, oldalán szépséges feleségével és hét szófogadó, kedves gyermekével. Országa messze földön híres volt arról, hogy lakói bár nagyon különböznek egymástól, mégis békében és boldogságban élnek. Nem csoda, hogy tisztelettel és ámulattal néztek rájuk, a környező országok lakói, hiszen az itt élő mesehősök, akik a mesekönyvek lapjain mindig harcoltak, a Birodalom kapuín belül szót értettek egymással és még csak nem is veszekedtek, hiszen jól tudták, hogy a különféle történetekben a jó mindig kiállja a próbát és legyőzi a rosszat.



cikk olvasása



Az „Üveghegyen innen és túl”

2009.05.28 - Tóth István Zoltán - sajtóvezető (a Csikós Tervtől független anyag)

Hetedhét mesebirodalom építését kezdi meg rövidesen Esztergom városa.

A magyar mondavilágra, népmesekincsre és meseirodalomra épülő szórakoztató parkot álmodnak meg az alkotók, amely nemcsak a gyerekek, de az egész család számára kínál tartalmas, izgalmas szórakozást.



cikk olvasása



Szigeti séta a Futrinka utcában

2009.06.08 - Sashegyi Zsófia - MNO.hu (a Csikós Tervtől független anyag)

Húszmilliárd forintos beruházást készül megvalósítani Esztergom városa a Prímás-szigeten. A hetedhét mesepark, amellett, hogy dramatizált játékaival, interaktív kiállításaival, egyéni módszereivel új trendet teremthet a gyermekszórakoztatásban, a remények szerint 500 munkahelyet is biztosít majd.



cikk olvasása



Árpád kori település (koncepció tanulmány)

2009.05.02 - Csikós Dóra - Kutatási Asszisztens

Az Árpád-kori falvakban veremházak, föld- vagy kőalapú faházak, paticsházak álltak, melyekben különböző mesteremberek éltek. A korszakban szintén jellemző jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele állni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. Az Árpád-kori magyarországi népi építészet leggyakoribb háztípusai mégis a félig földbe mélyített nád vagy földfedésű veremházak voltak, melyek a kora középkori Európában is általánosan elterjedtek. A régészeti ásatásokon is ezt a háztípust sikerült a leggyakrabban feltárni.



cikk olvasása